Matematikai feladatok megoldásához ma már mindenki használ számológépet. Az első zsebszámológépet az amerikai Hewlett-Packard elektronikai cég készítette, és 1971-ben dobta piacra. A zsebszámológép működési elve teljesen egyezik a nagyobb számítógépekével. A számológép, akkor is hasznos, ha nincs nehézségünk a számolással, akár a diszkalkulia sem nagy gond. Egy Sharp zsebszámológép bárhol, bármikor kisegít. A számológép segíti és gyorsítja a számolással járó mindennapi feladatokat. A digitális korban már mindenfelé számológépek vannak körülöttünk.

Csak pár vállalat fejleszt számológépet. Ezek közé tartozik a Sharp. Az első számológép bemutatása óta a Sharp a számológép gyártás vezetője lett. Remek tervezés, fejlett funkciók és forradalmasító technológiák tették a Sharp számológépeket világszerte elsővé. Alapfunkciós számológépek, asztali számológépek, szalagos számológépek, tudományos számológépek, grafikon megjelenítésére alkalmas számológépek és irodai számológépek bőséges választéka áll a rendelkezésünkre.

A számológépet nem ajánlatos többször cserélgetni, mivel ha az egyik számológépet megszokjuk, nehéz lesz egy új modellre váltani ezért érdemes, ha lehet ugyanazt a zsebszámológépet használjuk. A legtöbb gyártó szerencsére sok billentyűt egységesen jelöl a gépeken. A legtöbb gépen, a tizedesvessző helyén tizedespontot látunk. Ez azért fordulhat elő, mert csak mi, magyarok használunk Európában vesszőt az egészrész és a törtrész elválasztásához. Az első tennivaló, hogy alaposan olvasd el a számológéphez adott ismertetőt.

A számolás lépéseinél kialakultak bizonyos szabályok. A szabályokat a számológépek egy része ismeri, a másik része nem. A legfontosabb szabály az, hogy a leírtakat balról jobbra haladva olvassuk el és számoljuk ki. Az előírástól eltérünk akkor, ha nem azonos rangú műveleteket végzünk el. Az összeadás és a kivonás alacsonyabb rangú, mint a szorzás és az osztás. Ez azt jelenti, hogy ha egy műveletsorban van összeadás és szorzás is, akkor hiába előzi meg a sorban az összeadás a szorzást, mégis először a szorzást kell elvégezni. A műveleti sorrendet meghatározó jel is van: ez a zárójel. A szabályok szerint legelőször a zárójelben lévő feladatokat kell elvégezni, és az után a többit.

Összefoglalva tehát, a matematikai műveletek sorrendje a következő:

• Zárójeles műveletek elvégzése legelőször
• Szorzás és osztás (multiplikatív műveletek)
• Összeadás és kivonás (additív műveletek)
• egységes a balról jobbra haladás.

A múlt század közepén egy angol matematikus jött rá arra elsőként, hogy célszerű lenne, ha a számítások közben részeredményeket is tudnánk tárolni későbbi felhasználásra. Ebből alakult ki később egy tároló, a számológép memóriája.

Bonyolultabb tudományos számítások elvégzéséhez szükség van trigonometrikus, statisztikai, pénzügyi és egyéb matematikai műveletek megbízható eredményeinek gyors interpretálására. A legfejlettebb tudományos számológépek már képesek grafikus függvények ábrázolására is. Ezek a modellek többnyire már programozhatóak. A tudományos számológépek programjai között megtalálhatók az algebrai egyenletek megoldására, a pénzügyi számításokra alkalmas függvények. Ezek a tudományos gépek már tíz-tizenkét karakterig tudnak számolni, illetve a képernyő teljes terjedelmét betöltő pontossággal adják meg a törtek tizedes alakban számított értékét. A legtöbb tudományos számológép képes számítások elvégzésére és átváltásokra a kettes, ötös, nyolcas, tízes és hexadecimális számrendszerekben. A kétsoros vagy pontmátrix képernyőn már úgy vihetjük be a képleteket, mintha füzetbe írnánk azokat.